Bejegyzés arról, hogy szeretnék..

..megtanulni fényképezni.

Az a helyzet, hogy van egy jó (valaki által jónak mondott), nem a legújabb típusú fényképezőgépem. És én annyira, de annyira szeretnék megtanulni JÓ képeket készíteni.  

Aztán valahogy itt mindig elveszítem a lelkesedést, mert ekkor jön a képbe, hogy soha semmire nem jut időm. Vagy másképp megközelítve: lehet, hogy elaprózom magam? Sok dologba belefogok, és így a felének a végére sem érek. Csak lógnak a levegőben a megkezdett projektek, a fejemben meg repkednek az ötletek. (igen, mindig megfogadom, hogy rendszeresítek erre a célra egy füzetet)

Mert akkor azt mondanám, hogy de most a fényképezésre koncentrálok, a többit félre teszem.

Gondoltam, elmegyek egy hétvégi gyorstalpaló tanfolyamra, de R férje azt mondta, szerinte csak pénzkidobás lenne. A is azt mondta, hogy olyanra inkább ne. De azt is mondta, hogy gyakoroljak. Sokat, sok helyen, kitartóan. Olvassak a fényképezésről. Nézegessek képeket. És utána újra próbálkozzak. 

Meg hát azt is mondta, hogy a fény a barátunk. Hétvégén volt fény, gyorsan elő is vettem a gépet.

Nem, most sem születtek maradandó alkotások, de legalább hoztam pár képet a blogra.

Nagyon szeretem ezt a kottakoszorút, most éppen nyúl van a közepén, de karácsonykor apró, csillogó karácsonyfa díszeket ragasztottam a nyúl helyére. A régesrégi kottafüzetre a bolhapiacon akadtam.

Egyszer már levettem a falról, de tényleg annyira hiányzott, hogy visszatettem. Valahogy üres volt a szoba nélküle.

Ha tetszik nektek is, vágjatok bele,nagyon egyszerű, a pinteresten sok-sok leírás található az elkészítéséről.