Megtaláltam!

Az esetek többségében, ha megveszek valamit, egyből tudom, hová fog kerülni. Sőt legtöbbször már azt is tudom, hogy mi fog még mellé kerülni:) De vannak kivételek, mikor megveszek valamit, és utána -akár még hónapokon keresztül is!- nincs helye a lakásban. Ez a szegény tartó is, most éppen virágtartónak nevezem, csak hánykolódott ide-oda nálam. Volt az ablakkilincsen, tele gesztenyékkel. Volt a konyhai függönyrúdon, tele pici üvegpoharakkal. Egyszer még a plafonra is feltettem, de annyira nem mutatott a magasban, hogy lemondtam róla. Aztán múlt hétvégén megvilágosodtam, és megtalálta a helyét a polc alatt. És most fenemód elégedett vagyok. Igaz, így aki felelőtlenül hátra szeretné vetni magát a kanapén, igencsak szerencsétlen helyzetbe kerül....

Tükröm, tükröm.....

 A fésülködő tükör egyenesen a berlini bolhapiacról érkezett, Rékától kaptam. Azt mondta, mikor meglátta, tudta egyből, hogy ezt nekem kell birtokolnom. Haza hozta, vágatott rá új tükröt, és kapott új zsinórdíszt is körben, és a fogantyújára is.
Én meg meghatódtam, alaposan. Még pár könnycseppet is elmorzsoltam. Meghatódtam attól, hogy gondolt rám, hogy ennyire ismer, ennyire tudja, mi az ami nekem tetszik, mivel tudna örömet szerezni nekem.
Hófehér porcelánból van, igen súlyos darab, a rózsák gyönyörűek rajta. Tökéletesen illik a rózsás porcelán gyertyatartókhoz.
Köszönöm szépen még egyszer.

 

Nyár 2012

Ha valaki azt hinné, hogy a gyerekeknek a nyár csak móka és kacagás, hát téved (persze ebben sem szenvednek hiányt gondolom). Áronéknak nyári feladatnak volt adva, hogy hetente 3-4 mondatot kell írni, mi történt velük a héten. Szeptemberben pedig be kell adni a tanító néniknek. Mondanom sem kell, nekünk a 3-4 mondat egyből fix 3-ra módosult, arra is legalább 15 perc volt a rákészülés, a mondatok "megszülése" meg egyenesen kihívás volt. Mert hát mit írjak, semmi nem jut az eszembe, mi történt a héten.....
Azért lesz mit beadni, mert hát ami kötelező, az bizony kötelező. Még nyáron is.