Meséltem már, hogy a piros konyha mellett fehér erkélyt is szeretnék?
Isten malmai lassan őrölnek, hát még én:) (Réka, ezt te tudod a legjobban rólam, ugye???) Már a feburári Finnországban eltöltött idő hatására is teljesen beleszerettem ebbe a fehér stílusba. Aztán ráakadtam "fehér" lakásdekorációs blogokra, és végleg elvesztem. De csak most jutottam odáig, hogy el is kezdtem megvalósítani az elképzeléseket. Szóval először kifestették a beépített erkélyt, ami épp ideális volt, mert lambériával volt burkolva, így tényleg csak festeni kellett. Előtte "dolgozószobaként" funkcionált, nagy részét egy íróasztal foglalta el, amit eladtam. Helyette vettem egy fehér asztalkát.
És utána jött az ötlet a lócáról, vagy padról, vagy nem is tudom minek nevezzem. Szüleim kapták nászajándékba, tartozik hozzá egy kredences konyhaszekrény is. (ami szintén izgatja ám a fantáziámat) Biztos sokan emlékeznek, rá, már csak a zöld színe miatt is. Szerintem akkoriban majd minden konyhában ilyen volt. Csoda, hogy még nem dobtuk ki, mert 1961-es (!) évjáratú!
Tehát volt egy ütött-kopott lócám, amit lecsiszoltam, alapoztam és lefestettem fehérre.
Itt már a helyén van az erkélyen. Anita varrt nekem még délután két párnahuzatot, amivel terveim vannak még: laposöltéssel szeretnék hímezni rájuk. Rátettem a még dédanyámtól örökölt kézi szőttest, de gondolkodok egy vastagabb szivacson is.
Szóval még messze vagyok a végétől a teljes berendezésnek. Szeretnék szőnyeget, polcokat, képeket, függönyöket. De a lényeg, hogy lassan alakul...